A tengerimalacok viselkedése

A tengerimalacok általában nem harapnak, de ha mégis, ami nagyon ritka, akkor valószínűleg a nemtetszését mutatja ki. Ha viszont nagyon harapós lenne a malacka, akkor úgy lehet leszoktatni, hogy a fején(orr részen) a szőrt finoman meghúzzuk, hogy érezze hogy ilyet nem szabad. Ismétlem: a fején finoman húzzuk meg a szőrt, tehát nem kitépjük a szőrt, mert az nagyon fáj neki, és attól kezdve nagyon félénk lesz a szegény malacka! A hangulatukat mindig kifejezik: füttyögnek, visítanak, berregnek, sípolnak és egyebek. A berregés párzási szándék, vagy pedig az örömét fejezi ki, általában kiadós simogatás után hallatszik. A füttyögések jelenthetik azt hogy ennivalót kérnek, a visítás pedig a fájdalmat, a sípolás is fájdalom kiáltás lehet. De persze, ezt nem lehet tudni pontosan! Minden malackának van egy bizonyos zaj, amit megismernek és "felpezsegenek tőle". Nálam pl. ha meghalják a szénás zacskó zörgését, elkezdenek "uii-zni" futkározni, aztán jönnek a ketrec széléhez "kunyerálni" szénát. Ilyenkor nagyon aranyosak, de persze ne kínozzuk őket azzal hogy ott előttük mutogatjuk a szénát, aztán nem adunk nekik semmit! A malacok általában nem karmolnak, de ha már nagy a karmuk, akkor persze az akaratlanul is karmol, de ha pólón keresztül van rajtunk a malac, akkor nem fáj. A tengerimalacok nagyon mókás kis állatok, tele érdekességekkel!
|